A 2020 tavaszán magát világjárvánnyá kinövő COVID-19 és a vele járó korlátozások a hétköznapok szinte minden területére nagy hatást gyakoroltak. Számos munkahely és oktatási intézmény döntött úgy, hogy amennyiben erre lehetőség van, a biztonság érdekében átállnak a home office-ra, és ezen döntés a legtöbb háztartásban egyaránt kellemes változásokat és nehézségeket is hozott. Egyetemistaként személyes tapasztalatból beszélek, ha azt mondom, egyszerűbb és kényelmesebb volt az online időszakban csak átsétálni az íróasztalhoz, bekapcsolni a számítógépet és „beülni” az órákra. A saját otthonunkban nagyobb biztonságban érezzük magunkat, főleg egy ilyen bizonytalan külső világ ellenében; magunk osztjuk be az időnket, így mindenki a saját produktív óráiban végezheti el legtöbb feladatát. Egy időre jól esett kicsit kiszakadni a mindennapi mókuskerékből és abból az embertömegből, mely nap, mint nap körbe vesz minket. Ám a hetek, hónapok elteltével talán úgy érezhettük, hiányzik ez a megszokott pörgés.

Ám a home office minden előnye ellenére nagymértékben hozzájárul az elmagányosodáshoz, a szociális izolációhoz, s ezúton pedig hatással van szinte mindannyiunk mentális egészségére is. A szociális izoláció lényegében a társas kapcsolatok hiánya, ami magányhoz vezet. Egyfajta leválás a társas hálózatokról, melynek oka lehet a mobilitás elvesztése, a munkanélküliség, vagy egészségügyi problémák.

Tünetei:

• szorongás és depresszió érzete

• a passzív, vagy agresszív viselkedés

• rossz alvásminőség

• saját magunk elhanyagolása.

A COVID-19 járvány alatt olyan mértékűvé nőtte ki magát ez a probléma, hogy több helyen „kettős világjárványként” tekintenek a COVID-19 és az elmagányosodás párosára. Kutatások szerint a munkakörnyezettől való izoláció negatívan hat a pszichológiai jóllétre, a szervezet iránti elköteleződésre, a munkával való elégedettségre, és az előre haladási lehetőségekre (Huyghebaert és mtsai, 2019; McLaughlin, 2017).

A lezárások és a karanténállapot, ezzel együtt pedig az otthonról való munkavégzés is átalakították a társas kapcsolatainkat. A személyes találkozások száma jelentősen lecsökkent, és ez nagyban érinti a munkahelyi interakciókat is. Bár a munkahelyek többsége a kezdetektől fogva igyekezett megteremteni a „megszokott külvilágot” az online térben, ez sokszor kihívásnak bizonyult: a kamera kikapcsolva maradt, a mikrofon lenémítva, az ember „arctalanul” jelent meg, közben pedig bármi mást csinált, csak ne kelljen odafigyelni. Az így kialakult személytelenséghez hozzájárul, hogy nincs lehetőség a folyosón összefutni a kollégákkal, együtt tartani egy kávészünetet, ezzel pedig építeni a munkahelyi barátságokat. Az online megbeszélések, az e-mailek mind a formális kommunikációt szolgálják, és a hétköznapi, informális csevej eltűnni látszik.

Szerencsére számos lehetőség áll rendelkezésre a jelen állapot javítása érdekében.

1. Használjuk ki az online világot!
Az online világ pozitívumai közé tartozik, hogy gyors, jelen idejű kommunikációt biztosít számunkra, így a kollégákkal való csevegést helyettesíthetjük akár a chat segítségével.

2. Hibrid munka a biztonság és hatékonyság érdekében
Több helyen bevezették már a hibrid munkavégzést is, ami ötvözni tudja a home office kényelmét a fizikai munkahelyek megszokott világával. Ez annyit takar, hogy a dolgozó például 2 nap bejár a munkahelyre, 3-at home office-ban tölt.

3. Online megbeszélések csapatépítő céllal
Megbeszéléseket pedig nem csak munka céljával tarthatunk: néha jól eshet a dolgozóknak egy kis kötetlen beszélgetés a helyzettel kapcsolatban, ahol elmondhatják a véleményüket, és, hogy mi nyomasztja őket. Beiktathatunk „virtuális kávézást” is ilyen célzattal: egy-egy csésze kávéval a kezünkben ülünk le a kamera elé, és beszéljük át személyes és munkához kapcsolódó ügyeinket.

4. „A kollégák hangja”
Svéd ügynökségek személyre szabható lejátszási listát is létrehoztak, mely a „A kollégák hangja” (The Sound of Colleagues) nevet viseli, az irodában hallható különböző zajok találhatók meg benne (pl.: nyomtató hangja, billentyű leütések, nyitott ablak, kávégép…), célja pedig egy ismerős munkahelyi környezet imitálása az otthonról dolgozók számára.

A mentális egészség megőrzéséhez szükség van a társas kapcsolatokra, és ez az utóbbi különös időkben többszörösen be is bizonyosodott. A legfontosabb az, hogy a szervezet tagjai ne érezzék elhagyatva magukat, ne érezhessék azt, hogy teljesen egyedül vannak a problémáikkal, mert ha jelentkeznek rajtuk az izoláció tünetei, az nem csak a lelki, hanem a fizikai egészségükre is kihat, és számtalan más negatív következménnyel járhat. Szerencsére a technológia fejlődése, egy kis nyitottsággal és kreativitással párosulva egyszerű utakon is megoldást jelenthet a magányra.