Az emberek napjaik nagy részét a munkahelyükön töltik. Ebből kifolyólag cseppet sem mindegy, hogy ez a harmada a napnak hogyan, milyen körülmények között telik. Az öndeterminációs elmélet szerint az embereknek vannak bizonyos pszichológiai alapszükségleteik.

Az egyik ilyen alapszükséglet a másokhoz való kapcsolódás. Ez az igény az élet minden területén jelen van, ezért alapítunk családot, és gyűjtünk barátokat, járunk közösségbe.

Mindezek mellett azonban a munkahelyen is meghatározó lehet a jó kapcsolatok kialakítására vonatkozó igény.

Mi több, kiemelten fontos szerepe van a munkahelyi elégedettségben és így a motivációban a kapcsolatok minőségének, mely mindemellett a stresszel való megküzdést is segítheti, így segítve a kiegyensúlyozottabb mindennapok alakulását.

Stressz és megküzdés

A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre, vagy környezetének megváltozására. Stresszt élünk át, ha a környezetünk változása alkalmazkodásra kényszerít minket, vagyis, ha belegondolunk, igazából minden egyes nap. A szervezetünk fel van készülve arra, hogy a környezethez alkalmazkodjon, azonban a modern társadalomban mérhetően nagyot nőtt a stresszorok (stresszt okozó környezeti változások), vagyis a különböző környezeti ingerek és változások száma.

Nem beszélve arról, hogy egy dolgozó embert, netán egy főnököt mennyi stressz érhet a munkahelyén egyetlen nap leforgása alatt. Ilyen például a munkafeladatok nehézsége, a munkakörnyezet milyensége, a szociális státusz és a szervezetben betöltött szerep, vagy a folyamatosan változó világ és a hektikus természetű munkafeltételek. Ezen valójában nem tudunk változtatni, ezért egyre fontosabb, hogy hatékonyan és eredményesen tudjunk megküzdeni mindezen stresszel, hogy ne menjen az egészségünk kárára.

Megküzdésnek nevezik az olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítést, amellyel az egyén azokat a környezeti hatásokat próbálja meg kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülmúlják az aktuális erőforrásait. Az egyének a külvilági stresszorokat így kezelik, hogy a változások okozta stressz ne megbetegítse, hanem megerősítse a szervezetet azáltal, hogy alkalmazkodik a helyzetekhez.

A megküzdésnek több formája ismert:

• A probléma fókuszú megküzdés – mikor magára a helyzet megváltoztatására irányul az egyén erőfeszítése, ez cselekvésben, problémamegoldásban, társas segítség keresésében nyilvánulhat meg.

• Az érzelem fókuszú megküzdés – ennek során a stresszhelyzetre adott belső választ szabályozza a személy így csökkentve a stresszállapotot.

A hatékony megküzdéshez a szakirodalom szerint mindkét stratégiát érdemes használni.
Ilyen érzelmi és probléma fókuszú megküzdési forma a társas támogatás keresése. A társas támogatás a személy élménye arról, hogy mások szeretik, illetve van kire számítania. A társas támogatás keresése sokféleképpen segíthet.

Itt jön képbe a fent említett kapcsolódási szükséglet, ami ennek fényében már egybecseng a társas támogatás keresésével is. Ezért is olyan fontos, hogy az ember a munkahelyén tudjon kapcsolódni, hiszen ott nagyon hasznos, az ő nehézségeit és problémáit jól megértő és át is élő emberek támogatásában részesülhet. A jó kapcsolatban a másik ember vagy a közösség ugyanis egyrészt információt, valódi segítséget is adhat.

Másrészt pedig a problémák érzelmi átkeretezésben és a személy lelki egyensúlyának fenntartásában lehet fontos közreműködő. Milyen jó például, amikor egyik kedvelt kollégánkkal kávézás közben meg tudjuk osztani a problémáinkat. Vagy amikor együtt ebédel a csapat hangos nevetések kíséretében.

Bizony nagyon hasznos, és jó, ha az ember a kollégái személyében támogatásra tud találni. Ezért is olyan fontos többek között, hogy a szervezet figyelmet fordítson a kollégák és munkacsapatok kapcsolatépítésére. Ezt lehet segíteni csapatépítők szervezésével, de nagy szerepe van ennek kialakulásában a szervezeti légkörnek, hogy mennyire versengő, vagy egymást segítő, mennyire kiutasító vagy elfogadó.

Kutatások bizonyítják, hogy ha a munkacsapatokban jó a hangulat és támogató a légkör, a munkavállalók sokkal jobban érzik magukat az adott szervezetben. Ebből pedig az következik, hogy nő a munkahellyel és a munkával való elégedettségük, ami csökkenti a valószínűségét, hogy munkahelyet váltsanak. A jó csapatban motiváltabbak is a munkavállalók a jó teljesítmény nyújtására, szívesebben mennek dolgozni.

Mindemellett a társas támogatás csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét és a stressznek való kitettséget, magasabb önbecsülést, pozitívabb énkép kialakítását segíti elő, de még annak nyújtásakor is pozitív hatással van az egyénre.

A fentiek értelmében tehát a stressz elleni küzdelemben, amely akár otthon, akár a munkahelyen éri az embereket, hatalmas segítséget nyújthat a társas támogatás, mint megküzdési forma, ezért kiemelten fontos, hogy a szervezet minél inkább megteremtse a jó kapcsolatok kialakításához szükséges feltételeket.

Ez a munkavállalók érdekei mellett a szervezeteknek is fontos lenne, hiszen csökkentheti a munkahelyi fluktuációt, emellett kevésbé stresszes, kiegyensúlyozottabb munkaerőt, elégedettebb és elkötelezettebb munkavállalókat eredményez.