Mi is pontosan a kiégés, vagy más néven „burnout”? Napjaink egyik komoly társadalmi problémájáról van szó, amely sajnos egyre fiatalabban és egyre több embert ér utol.

A kiégés egy szindróma, melyet a krónikus érzelmi terhelésekre és stresszhatásokra fellépő fizikai, mentális és érzelmi kimerültség, az inkompetencia, és a reménytelenség jellemez.

A kiégés 3 komponense:

• Érzelmi kimerültség, ami elhasználtság, erőtlenség érzésével jár, valójában ez az a dimenzió, ami a stresszfaktorokra adott válaszreakcióként jelenik meg.

• Elszemélytelenedés, mely fásultságot, távolságtartást, empátiahiányt jelent, például mikor a személy igyekszik nem bevonódni érzelmileg az ügyfelekkel való kapcsolatba

• Csökkent személyes teljesítmény

Joggal merülhet fel a kérdés, hogyan is alakulhat ki ez az állapot. Sajnos a folyamat túl egyszerű, Freundenberger a kiégés 12 szakaszos modelljét állapította meg. Eszerint a bizonyítási kényszer és a fokozott erőfeszítés szerelemgyereke a saját igények elhanyagolása, s ezek elfojtása lesz, melynek következtében átalakul az értékrend. Például, ha a munka javára időt vonunk el a családunktól, barátainktól, vagy a hobbinktól.

Eleinte észre sem vesszük, de szép lassan átveszi az uralmat az életünk fölött. Az ezzel kapcsolatban felmerülő problémákat a személy általában letagadja, visszahúzódik és megváltozik a magatartása. Ekkor lép fel a fent leírt elszemélytelenedés jelensége, majd a belső üresség, depresszió, s végül a teljes kiégés érzése.

A fentiekből látható, mivel van kikövezve a kiégéshez vezető út. Ennek során érezhetünk olyan tüneteket, mint a hosszan fennálló szorongás, ingerlékenység, levertség, önértékelési zavarok, alvászavar, folyamatos fáradtság, és az örökös reménytelenség és értelmetlenség érzése.

Emellett gyakran megjelenhet az állandó cinizmus, a tevékenységek iránti érdeklődés csökkenése, a barátoktól és kollégáktól való eltávolodás, és a munkahelyi nézeteltérések megnövekedése.

Nem mindegy azonban, mivel állunk szemben, ugyanis kutatások vizsgálták, mik is a kiégésre veszélyeztető faktorok vagy körülmények. A munkahely részéről ilyenek a krónikus munkahelyi megterhelések, mint a:

• Feladatok mennyisége és nehézsége

• A határidők

• A szociális nyomás

• Szerepkonfliktusok

• A társas támogatás hiánya

Ezen felül fontos tisztában lennünk az egyéni hajlamosító tényezőkkel is:

• Erős erőforrások hiánya, például nem elég hatékony megküzdési technikák, kevés pozitívum

• Alacsony én-hatékonyság, miszerint a személy kevéssé érzi kompetensnek, illetve a körülményeire hatni tudó erőnek magát.

• Optimizmus hiánya

• Neuroticizmus, vagyis a befelé fordulásra, önbizalomhiányra, negativitásra, szorongásra való hajlam

Mit tehetünk, ha érezzük, hogy elindultunk a kiégés felé, vagy még esetleg nem, de meg akarjuk előzni a bajt? A megelőzés gondolata nagyon fontos szikra, ugyanis a kiégés gyakran különösebb tünetek megjelenése nélkül, hosszú évek során észrevétlenül kúszik az életünkbe. Nagyon fontos hát, hogy mihamarabb felismerjük, vagy megelőzzük a kialakulását.

Ilyen megelőző, illetve segítő viselkedés például:

• Munka és magánélet közti egyensúly megtalálása, fenntartása – ne hagyjuk, hogy a munka eluralja az életünket, fontos a pihenés, a feltöltődés, hogy átélhessük az élet boldog pillanatait

• Reális célok megfogalmazása a munka területén, priorizálás – ne akarjunk minden csillagot egyszerre lehozni. Érdemes úgy beosztani feladatainkat, és terveinket, hogy közben kapjunk levegőt.

• Aktív rekreáció – rendszeres testmozgás, ami energizál és feltölt, hogy felváltsa a mozgáshiány okozta levertséget

• Megfelelő táplálkozás – a szükséges tápanyagok és vitaminok bevitele csodát tesz az emberi testtel, ami kihat a gondolkodásunkra és látásmódunkra, észlelésünkre

• Megfelelő mennyiségű alvás – pihenten kellemesebben telik a nap, jobban tudunk koncentrálni, és élesebben látunk

• Társas kapcsolatok ápolása – az egyik legfontosabb dolog, egyrészt a kikapcsolódás egyik alternatívája a barátokkal való időtöltés, másrészt a társas támogatás az egyik leghatékonyabb megküzdési forma

• Ha már frusztráltak vagyunk, relaxáció – pár percre figyeljünk magunkra, lassítsuk le a légzésünket

• A végső szakaszban pedig fontos, hogy felismerjük, és ne féljünk szakember segítségét kérni

A szervezetek szerepe

Amellett, hogy magánemberként hatalmas problémát okoz a kiégés, a szervezetek is megsínylik, ha a munkavállalóik áldozatul esnek e szindrómának.

Temérdek negatív hatással bír ugyanis a szervezetre nézve a munkavállalói kiégés. Többek között alacsony motivációt és elkötelezettséget, így alacsonyabb teljesítményt eredményez. Megnövekedhet a szervezeti elvándorlás. Nehéz megtartani a munkaerőt, ha nem akarnak a vállalatnál dolgozni, mert kizsigerelve érzik magukat.

Emellett megnövekedhet a megbetegedések, és a hiányzások száma, ami ugyancsak visszaveti a szervezeti teljesítményt.

Érdemes a vállalatoknak is odafigyelni, hogy ne tűzzenek ki irreális célokat a munkavállalók elé, ne merítse le energetikai erőforrásaikat.

Emellett a szervezet többféleképpen támogathatja a munkavállalók kiégésének megelőzését. A legalapvetőbb a fent leírt megelőzési és intervenciós viselkedéseinek támogatása, az egészséges életmód népszerűsítésével, netán példamutatással.

Továbbá a munkatársi támogató csoportok szervezése is igen hatékony módszer, mely információs és érzelmi támogatást is nyújtana. Kulcs szerepe van az egyértelmű elvárásoknak és a hozzáadott értékkel bíró feladatoknak is.