Mit kell tennünk, hogy életben maradjanak fogadalmaink?

Az Újév kezdetével megszaporodnak azok a fogadalmak, melyet az ember megígér magának, hogy önmaga egy jobb formájává fog válni. A fogadalmat letenni egyszerű – megálmodjuk, kitaláljuk, kimondjuk, esetleg meg is tervezzük. Ez után jön a legnehezebb része, amikor cselekedni kell, jönnek a holnapok, és a mai nap jelentősége elveszik a fogadalom tekintetében, és majd a Mindenkori Holnap lesz a terv legfontosabb napja. Így történhet ez az élet bármely területén tett fogadalom esetében, például az egészséges életmód, testmozgás, minőségi idő vagy a munka tekintetében.

A mezei fogadalmakhoz hasonlóan a vállalatok is áttekintik az elmúlt évet, illetve terveznek az elkövetkezőre január környékén. Fontos, hogy mint a szervezet, úgy a vezetők, csoportok és beosztottak céljait is kitűzzék, a fejlődését konkretizálják és tervezzenek a jövőre nézve. A vállalati célok elérése érdekében fontos, hogy a szervezet tagjai mind a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák, hogy a terveket be tudják végezni. Ehhez fontos tehát, hogy a szervezet tagjai ki tudjanak tartani a pozitív fogadalmaik és a változtatások mellett.

Az első és legfontosabb lépés a szakértők szerint egyrészt a cél lehető legpontosabb konkretizálása, hogy ne csak egy álomkép legyen, hanem maradandó, akár szokássá váló új életforma. Eszerint meg kell fogalmazni, mit akarunk elérni pontosan, és milyen lépéseket kell tennünk, s hogyan fogjuk folytatni mindennapi életvitelünk. Egyszerű példával élve a „többet fogok sportolni” helyett azt fogadjuk meg, hogy heti x alkalommal, ebbe a terembe, ezeken a napokon, munka után vagy előtt fogok lemenni, ilyen és ilyen edzésen veszek részt. Ha ennyire pontosan fogalmazzuk meg a célt, egyszerűen könnyebb lesz betartani a tervet, hiszen konkrét lépéseket határozunk meg.

A második lépés az akcióterv készítése, vagyis a konkrét cél elérését segítő terv kidolgozása részletesen. Emellett, egy ennél talán még fontosabb lépés, illetve folyamat egy olyan életforma kialakítása, amibe az új szokás beilleszthető, sőt fontos eleme is egyben. Ugyanakkor ez az életforma tartható is kell, hogy legyen számunkra, vagyis egy olyan élet, ami a változásnak megfelel, de mi is jól érezzük magunkat benne, és teljes mértékben el tudjuk látni az azt megelőző funkcióinkat is. Ennek értelmében, ha a cél a szervezet tagjai teljesítményének növelése, pontosan részekre érdemes bontani, mit szeretnénk valójában. Ez lehet például a munkavállók időmenedzsmentjének javítása, határidők betartatása, motiválása vagy elkötelezettségük növelése.

A teljesítmény növeléséhez tehát az egyik elengedhetetlen lépés a feladok időre való elkészítése a munkavállalók részéről. Ennélfogva, ha a kötelességeink elvégzésének halogatását szeretnénk elhagyni viselkedés repertoárunkból, úgy érdemes szervezni a napjainkat, hogy legyen energiánk, időnk és lehetőségünk a kötelességeink végzésére, akár csak egy-egy órányi. Szakértők szerint az egyik legfontosabb szempont a halogatás legyőzésénél, hogy felderítsük, pontosan miért is halogatunk – előfordul, hogy nem értjük a feladatot, túl sok, úgy érezzük nem fog menni, vagy bármi más ok is lehet a háttérben. Amint megvan a probléma, érdemes hát elébe menni, például, ha nem értjük a feladatot, kérdezzünk. Ezért is fontos többek között, hogy a vezetők álljanak beosztottjaik rendelkezésére, és érthetően válaszoljanak, ha kérdést kapnak, illetve mindenfajta kommunikációjuk a lehető legtisztább legyen, kerülve a kétértelműséget. Ezenfelül fontos, hogy olyan mentalitást alakítsunk ki, hogy a feladatnak, történjék bármi is, neki kell állnunk, ha kell részleteiben, csak el kell kezdeni.

Amire a világon minden ember, munkavállaló és így szervezet is vágyik, az a jobb idő gazdálkodás, s nem kevésszer tesznek fogadalmat, hogy javítani fognak ezen képességükön. A munkavállalók megfelelő időmenedzsmentje hozzájárul szubjektív jóllétükhöz és mentális egészségükhöz, ami így közvetetten a vállalathoz való egészséges viszonyukhoz és a nagyobb munkateljesítményhez is. Beverly D. Flaxington, amerikai pszichológus professzor szerint a jobb időmenedzsment több komponensből áll. Egyrészt az időmenedzsment nem arról szól, hogy feladat listákat csinálunk és a világon mindent belesűrítünk a napunkba, még ha ez az alvás vagy más szabadidős, kikapcsoló tevékenység kárára is megy. Véleménye szerint ehelyett priorizálni kell a feladatokat, így az időmenedzsment valójában annyit jelent, hogy azt csinálja meg az ember, ami a legfontosabb, leginkább számít, s utána hagyjon időt magának visszatöltődni. Ennek érdekében fontos újra gondolni, mi fontos valójában, és mi az, ami nem, és ennek fényében változtatni kell az életformánkon, hogy illeszkedjen értékeinkhez. A feladat listákat is ennek megfelelően érdemes megírni, vagyis a lista valójában fontossági sorrendet fog jelenteni, és igyekezzünk ebből a top 3-ra fókuszálni minden egyes nap. Ezen felül a túl nagy feladatokat bontsuk több részre, a haladást is jobban lehet jegyezni, és nekiállni is könnyebb a kisebb részleteknek.

Mit is kell akkor tennünk tehát a komoly változásokért?

• Konkretizáljuk, mit akarunk elérni, és hogyan

• Akcióterv készítése

• Új, de tartható életforma kialakítása, ami mostantól mindörökké tartható

• Élvezzük az új szokásainkat. Kutatások kimutatták, hogyha a személyek élvezettel teszik, sokkal nagyobb valószínűséggel maradnak meg az új szokások.

• Tartsunk ki, legyünk türelmesek, értékeljük az apró sikereket

A coaching egy olyan folyamat, amely remekül képes segíteni az embereket a fent leírtakban. Akár vezetői posztban akár beosztottként dolgozik valaki, a coaching alkalmakból mindenképp profitálhat. Egyrészt segít céljaikat megfogalmazni és konkretizálni, ezen felül kitalálni és megrajzolni az oda vezető utat, felvázolni az akciótervet, kézzelfogható részekre bontani és követni annak betartását, s a végrehajtás folyamatát. Ezenfelül kivezethet a halogatás bugyraiból úgy, hogy felderíti a mögötte rejlő okokat, s azok leküzdésében segíti az embereket, továbbá segítséget nyújt a jobb időmenedzsmenthez szükséges priorizálásban, hogy az egyén felfedezhesse, mi is fontos igazán számára, mit a benne rejlő lehetőségek.