Home Office a szervezetben – hogyan hozzuk ki belőle a legtöbbet?
2022.06.05 - Szervezetfejlesztés
A Covid 2020-as debütációja során a temérdek változás sokasága a vállalatokat sem hagyta érintetlenül. Az emberi találkozások korlátozása végett azon munkahelyek, melyeknek lehetősége nyílt erre, a munkavállalóikat hazaküldték, hogy online, otthonról végezhessék munkájukat, így is csökkentve a vírus terjedését.
Alapvetően a távmunka, mint munkavégzési forma egyáltalán volt elterjedve Magyarországon.
A KSH adatai szerint a foglalkoztatottaknak csupán a 2%-a dolgozott távmunkában 2020 januárjában, míg 2020 májusára ez az arány 16-17%-ra bővült a koronavírussal kapcsolatos intézkedések következményeként. Ebből kifolyólag a távmunka egyre több vállalat életébe bekerült, s azóta kiemelten fontos szerepet játszik a munkavállalók elégedettségében és motiválásában is.
Ha belegondolunk már a legtöbb álláshirdetés is tartalmazza azt az információt, mintegy kedvcsináló gyanánt, hogy heti hány napot lehet home office-ban dolgozni a cégnél.
A távmunka szakirodalmi meghatározásai szerint olyan munkát jelent, melyet a munkavállaló nem a vállalat székhelyén végez. Attól eltérő helyen, a technológiai eszközök segítségével kommunikálja munkáját és teljesítményét a szervezetnek. A szervezet pedig megteremti az ehhez szükséges szervezeti formát, kapcsolati rendszert és technológiát.
A járványtól eltekintve a távmunkát már korábban is vizsgálták több szempontból is. Kutatták például, hogy mennyi stresszel jár, vagy milyen valójában a hatékonysága.
Ezen kutatások azonban igen ellentétes eredményeket is hoztak. Az egyik szerint például az otthonról való munkavégzés valójában magasabb stressz szinttel és alacsonyabb szubjektív jólléttel jár együtt.
Egy másik kutatás szerint pont, hogy inkább jó hatással van a távmunka a munkavállalókra. Bizonyára van, akik számára ismerős az a csodálatos érzés, amikor a 9-kor kezdődő munkaidőhöz igazodva nem 7-kor kell kelni, és a dugóban ülve várni, hogy az irodában üljön egész nap. Ehelyett elég 8 körül felkelni, körülményesen elkészülni, majd az otthon kényelmében szépen elvégezni a feladatokat.
Aki ezt a kényelmet már megtapasztalta, igencsak kötődni fog hozzá, amennyiben bejött neki, és tényleg elégedettebb lesz azzal a vállalattal, amelyik teret biztosít erre. Bár az időbeosztás kulcsfontosságú, de a munkahelyen történő munkavégzéshez képest a távmunka során kevesebbszer számoltak be munkájuk megzavarásról a megkérdezettek. Ennek következtében nagyobb hatékonysággal tudtak dolgozni, ezen felül magasabb elégedettség és alacsonyabb stressz jellemezte őket.
Természetesen nem elhanyagolható az összképből az a rendkívül fontos változó, hogy a távmunkát végző személyeknek egyáltalán milyen feltételek adottak az otthoni munkavégzéshez.
Például fontos, hogy a munka és a család egyensúlya az otthoni munkával is fennállhasson. Egy kutatás szerint ugyanis aki egyenlő energiát fordít mindkettőbe, annak nagyobb az élettel való elégedettség szintje, mint aki a munkába fektet több időt.
Márpedig aki elégedettebb az életével, saját megítélése szerint jól érzi magát, a mentális egészsége is jobb lesz, így jobb teljesítményt is fog nyújtani. Ezért is rendkívül fontos, hogy a home office alatt se vesszen el tehát az egyensúly. Ügyelnie kell a munkavállalóknak, és valójában a vezetőknek is, hogy senki ne dolgozzon estébe/éjszakába nyúlóan, csak mert nem tud hazamenni a munkahelyéről és otthagyni a munkáját, mint korábban.
Egy másik kutatás szerint a távmunkának több feltétele van hatással a munka-magánélet egyensúlyra:
• a munkavégzéshez használt terület kiterjedése, azaz, hogy mekkora helyet foglal el a családi élettérből a munkavégzéshez szükséges terület
• a munkaidő hossza
• a távmunkás napok és az otthon lévő személyek száma
• a személy felelősségteljessége, vagyis, hogy a személy mennyire tudatosan osztja be az idejét, és végzi el a munkáját, fordít időt a magánéletére, családjára.
A fent felsoroltak tehát mind fontos szerepet játszanak a személy élettel való megelégedésének szubjektív érzésében. Mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára fontos, hogy a fentieket szem előtt tartsa, hiszen az elégedett munkavállaló a vállalatnak is előny.
Simon Réka
Források
Baruch, Y. (2000). Teleworking: benefits and pitfalls as perceived by professionals and managers. New technology, work and employment, 15(1), 34-49.
Greenhaus, J. H., Collins, K. M., & Shaw, J. D. (2003). The relation between work–family balance and quality of life. Journal of vocational behavior, 63(3), 510-531.
Koncsek, R (2021.08.27). Hatszor többen dolgoztak home office-ban. Letöltés dátuma: 2021. 12. 26., forrás: Világgazdaság: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2021/08/hatszor-tobben-dolgoztak-home-office-ban-1
Korte, W. B., & Wynne, R. (1996). Telework: Penetration, potential and practice in Europe. John Wiley & Sons.
Solís, M. S. (2016). Telework: conditions that have a positive and negative impact on the work-family conflict. Academia Revista Latinoamericana de Administración.
Nagy István
Sportpszichológus, szervezetfejlesztési és HR tanácsadó
Érdekel a szervezetfejlesztés?
Kattints a további információkért!