Január tájékán a fogadalmak egyik leggyakoribb eleme az egészséghez, illetve annak fejlesztéséhez kapcsolódik. Ez jó, mert legalább ilyenkor felülvizsgálják egészségi állapotukat az emberek. Nem csak akkor tesznek bármit, ha már baj van.

Alapesetben az egészségünk az egyik legjobb dolog, amibe érdemes befektetni, hiszen hosszú és rövid távon is kamatostól megtérül. Nem beszélve arról, hogy mivel csak egy életünk, testünk és egészségünk van, hatalmasat bukhatunk, ha veszni hagyjuk.

Érdemes felülvizsgálni a mozgás mennyiségünket, táplálkozásunkat, „káros és káratlan” szokásainkat.

Valójában mérhetetlenül fontos, hogy minél több ember számára elérhetőek legyenek az egészségi állapotát fejlesztő módszerek, lehetőségek és információk, ezért alakultak meg a különböző egészségfejlesztő, és különböző edukációs programok. Itt jön képbe az, hogy a munkáltatók hogyan működhetnek közre az emberek jóllétének fejlesztésében, miközben maguk is jól jön ki a dologból.

A WHO definíciója szerint „az egészség a tökéletes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapota, és nem csak a betegség vagy fogyatékosság hiánya.” Ebből kifolyólag az egészségünkért igenis tennünk kell, hiszen nem csak a betegség nélküli állapotot, hanem annál jóval többet jelent. Prevenciós jelleggel érdemes foglalkozni vele.

Miközben szinte mindenki ismeri és egyetért ezekkel a következő tényekkel mégsem nő jelentősen azoknak a száma, akik változtatnak az egészséghez kapcsolódó mindennapi szokásaikon. Belloc és Breslow a huszadik század második felében folytatott kutatásai eredményeként azt kapta, hogy aki adott egészségviselkedéseket végez, és károsakat pedig elhagy, egészségesebb, mint aki másképpen tesz. Ezek az egészséggel foglalkozó kutatások azért mérhetetlenül fontos jelentőségűek, mert a vezető halálokok és betegségek 50%-áért bizony a mi viselkedésünk felelős.

Statisztikák szerint Magyarországon a halálozások 87%-áért a szív és érrendszeri, a daganatos, a légzőrendszeri és emésztőrendszeri betegségek felelősek. Márpedig ezen végzetes betegségek bizonyítottan megelőzhetőek például az egészséges táplálkozással, normál testsúly tartásával, dohányzás és alkohol elhagyásával, testmozgással és elegendő alvással.

Hogy mi következik mind ebből?

Az a megdöbbentő, és lehengerlő tény, hogy az egészségünkre igenis van ráhatásunk, nincs véglegesen és megváltoztathatatlanul elrendelve a halálunk időpontja a születésünkkor minket jellemző genetikai kódex által.

A fent felsorolt néhány viselkedés az úgynevezett egészségviselkedés. Egészségviselkedésnek nevezünk minden olyan cselekvést, mely pozitív hatással lehet az egészségünkre, amíg még egészségesek vagyunk. Az egészségfejlesztés azt is jelenti, hogy megtanítjuk az embereknek, hogy másképp gondolkodjanak az egészségükről és hozzásegítjük őket, hogy visszanyerjék a kontrollt a saját egészségük felett. Mindez jobb életminőséghez vezet, mert megtanulnak gondoskodni a saját egészségükről és elhiszik, hogy van ráhatásuk. A lemondó, tehetetlen gondolkodást („Valamiben meg kell halni.”) felválthatja egy előre tervező és felelős gondolkodásmód.

Mi mindent tud például a magánember tenni az egészségéért?

• Először is elhiszi, hogy komoly ráhatással bír

• Végig gondolni, akár utánanézni, mely szokásai lehetnek károsak

• Minél több egészségviselkedést elsajátítani, és végezni, megelőzés céljából is

• Mozgást, neki tetsző sportot iktatni az életébe, vitamin és tápanyagdúsan táplálkozni

• Tudatosan és kitartóan változtatni a mindennapi szokásain

A fentieket összefoglalva: az emberek a megfelelő információk birtokában tudnak tenni a saját egészségükért.

Ebben minél több segítséget kapnak, annál több sikerrel járhatnak. Az egészségpszichológia is ezzel a céllal jött létre, hogy tájékoztassa az eredményekről a lakosságot, prevenciós programokat hozzon létre, segítse a pácienseket, a fájdalom kezelést, a stressz és szorongás csökkentését.

Az egészségpszichológia egyik legújabb ágazata pedig a munkahelyi egészségpszichológia.

A munkahelyi egészségpszichológia azért nagyon fontos, mert a dolgozó ember napjának 1/3-át a munkahelyén tölti. Ebből kifolyólag a munkahelyeken egyszerre igen sok embert el tudunk érni, így az egészségfejlesztő programok nagyobb sikerrel járhatnak.

Egy alkalmazott tudományról van szó, melynek célja az egészséges munkahelyek létrejötte. Problémafókuszú, általában intervenciós programok jellemzik, melyek elsődleges prevenciós jelleggel bírnak. Többek között a munkahelyi pszichoszociális jellemzőkkel, a munkajellemzők pszichés és fizikai jóllétre való hatásával, a munkahelyi faktorok magánéletre való befolyásával és a stresszel való hatékony megküzdéssel foglalkozik.

Emellett kiemelt szerepe a munkahelyi kiégés megelőzése is.

MIÉRT NAGYON FONTOS A MUNKÁLTATÓNAK MINDEZ?

Mert az egészséges munkaerő a legértékesebb munkaerő, hiszen:

• Az egészséges munkavállalónak kevesebb betegszabadságot kell kivennie – kevesebb a munkaidő kiesés

• Jobb morál, pozitívabb légkör, ami elkötelezettebb és elégedettebb munkavállalókat eredményez

• Nagyobb motiváció, erősebb teljesítmény

• A kiegyensúlyozott munkavállalók jobban tudnak kapcsolatokat létesíteni, és csapatban dolgozni

• A hatékony megküzdés a munkahelyi stresszel, terhelhetőbbé, megbízhatóbbá teszi a munkavállalókat

• Hosszú távon számolhat a tapasztaltabb munkaerő jó teljesítményére és elköteleződésére

Mindezek érdekében érdemes és nem mellesleg kifizetődő cégtulajdonosként is különösen odafigyelni a munkavállalók egészségére.

Példamutatással, egészségkampányok és edukációs programok bevezetésével, hamar igen jó javulásra lehet szert tenni.

Ilyenek többek között a közös céges futóversenyeken való részvétel, a gyümölcsnapok bevezetése, vagy a mentális egészségről és stresszkezelésről szóló előadások tartása, de temérdek lehetőség van még.

A testi és lelki egészség kihatnak egymásra, így mindkét rész nagyon fontos. Az egészséges munkavállalók alkotta szervezet maga is egészségesebben tud működni, ezért lett az egyik fontos aspektusa a szervezetfejlesztésnek a munkahelyi egészségfejlesztés és egészségpszichológia.