Testedzésfüggőség

Futómámorból függőségbe –Hol a határ?

Megosztom

2022.05.07 - Sportpszichológia sportolóknak

A futás napjaink egyik legkedveltebb mozgásformája, ami nem meglepő, tekintve, hogy rengeteg jótékony hatása mellett rendkívül egyszerű is – csak egy jó pár cipőre van hozzá szükségünk, és már indulhatunk is.

Mivel napjaink fitnesz- és egészséges életmód kultusza magával hozta a sportok iránti elhivatottságot is, egyre többen választják a népszerüsödő futást, mint mindennapi mozgásformát. Jómagam is a lelkes hobbifutók táborát erősítem, így személyes tapasztalatból beszélek, ha azt mondom, aligha van jobb érzés annál, mikor a kitűzött táv végére érve, bár a lábaim reszketnek a fáradtságtól, mégis büszkeség tölt el, hogy ismét felülmúlhattam magam, és úgy érzem, akár azonnal újra „rajthoz is állnék”. A futás ugyanis számos egészségügyi és mentális hatása mellett gyakran magával hordozhat egy igencsak kellemes és jutalmazó jelenséget – a futómámort.

Futómámor

A futómámor az az eufória érzet, ami egy kiadós futás után jelentkezik. Ilyenkor boldogok és nyugodtak vagyunk, nem érezzük magunkban a fáradtságot és fájdalmat, és az van bennünk, hogy képesek lennénk még tovább futni.

Futás során endorfinok szabadulnak fel a testünkben, melyeket a hétköznapokban „boldogsághormonként” ismerhetünk. Az endorfinok a kellemes érzetek okozása mellett természetes fájdalomcsillapítóként is működnek, ezzel elősegítve, hogy kibírjuk az edzéseket. A tudósok sokáig azt hitték, ezek a hormonok felelősek a futómámor létrejöttéért, ám az elmúlt évek kutatásai rávilágítottak az endokannabinoidok szerepére.

Az endokannabinoidok olyan biokémiai anyagok, amik hasonlítanak a kannabiszra, ám ezeket a szervezet magától állítja elő. Olyan rövidtávú hatásaik vannak, mint: a szorongás csökkenése, eufória, nyugalomérzet kialakulása – és ezek azok az érzések, melyeket futómámor során átélhetünk.

Ám bármilyen kellemes és jól hangzó legyen is a futómámor, nem mindenki képes az elérésére. Érdekes, hogy sok profi atléta sem tapasztalta még meg. Éppen ezért lehet veszélyes a futómámor és annak üldözése – hiszen sok más ok mellett ezek is kialakíthatnak edzésfüggőséget.

Testedzésfüggőség

A testedzésfüggőség fogalma elsőre ambivalens érzéseket kelthet bennünk, de ez a kutatók esetében sem volt másképp. A kezdetekben, mint egy pozitív függőségről beszéltek róla, hiszen az edzésnek számos pozitív hatása van a mentális és fizikai egészségre is. Ám idővel ez a nézet megkérdőjeleződött, tekintve, hogy a túlzásba vitt sport több szempontból is tönkre teheti az életet: a nyilvánvaló sérülések mellett a túl sok edzés időt és energiát vesz el a napjainkból, melyeket más tevékenységekre, munkára, a társas kapcsolatainkra is fordíthatnánk. Emellett magával hozhat egy állandó szorongásérzetet, hogy amikor éppen pihenünk, akkor is sportolnunk kellene.

A testedzésfüggőség kritériumai az alábbiak:

1. Túlzásba vitt sporttevékenység, ami a társas kapcsolatok és a munka terén konfliktusokat okoz.

2. Az edzés uralja a személy gondolatait, érzéseit, viselkedését.

3. Tolerancia kialakulása – egyre több és intenzívebb edzésre van szüksége a személynek, hogy jól érezze magát és ne jelentkezzenek megvonásos tünetek. (Ez ugyanúgy működik, mint más függőségeknél, pl. az alkoholizmusnál!)

4. Megvonásos tünetek jelentkeznek, ha a személy nem sportolhat. Ez megnyilvánulhat irritabilitás, hangulatingadozás, alvási problémák, vagy egyéb testi és lelki tünetek formájában.

5. Hiába tudja a személy, hogy a túlzott mértékű edzés milyen negatív hatásokkal van az életére, mégis folytatja azt.

6. Az edzés hangulatmódosító hatása jelentkezik: a személy arról számol be, hogy a testmozgás segít neki „kilépni” a mindennapokból és csak ez hoz számára nyugalmat.

7. Visszaesés és kontroll elvesztése: a személy nem, vagy nagyon nehezen tud leállni a túlzásba vitt testmozgással. Ha pedig kihagyás után újra edzeni kezd, hamar visszatér a korábbi extrém szintre.

A mostanában népszerű, már említett fitnesz-kultusz magával hordozza az edzésfüggőség kialakulásának veszélyét. Sokan már nem csak belsőleg, hanem a társadalom irányából is nyomást éreznek ezáltal arra, hogy minél többet tegyenek egészségükért, és vannak olyanok is, akik versenyt űznek az egészséges életmódból. Ez késztethet arra, hogy mi is minden szabadidőnket és energiánkat a sportolásra áldozzuk.

A futás éppen egyszerűsége és könnyű elérhetősége miatt válik alkalmassá arra, hogy rajta keresztül jelenjen meg a testedzésfüggőség. Az imént említett futómámor érzete nagyban hozzájárul ehhez, de emellett gyakori jelenség az egyre nagyobb és nagyobb célok üldözése. Az új távok, idők, terepek meghódítása hatalmas sikerérzetet okozhat, és elősegíti a fejlődésünket futókként, de nem szabad hagynunk, hogy ezek a kihívások irányítsák életünket.

Mit lehet tenni ellene?

Természetesen nem függő mindenki, aki szenvedélyes a sportja iránt. A fentebbiekből is látható, hogy a testedzésfüggés olyan extrém végletekkel jár, melyek már károsak az egészségünkre, és emellett a függőkre jellemző az, hogy már nem képesek élvezni az adott sporttevékenységet, amit végeznek. De fontos figyelnünk magunkon a jeleket, és még időben lépni, mielőtt kialakulhatna a probléma. El kell találnunk az elkötelezettség terepére, ahol, bár sok szabadidőnket szentelhetjük a mozgásnak, mégis meg tudjuk tartani az egyensúlyt a sport és az életünk egyéb területei között, és ahol úgy érezzük, a testmozgás örömet okoz számunkra és képes feltöltődést nyújtani, nem pedig elveszi az energiáinkat.

Harcsa Vivien

Források

Demetrovics Zs., Kurimay T. (2008). Testedzésfüggőség: a sportolás mint addikció. Psychiatria Hungarica, 23(2), 129–141.

http://babusabernadett.hu/testedzesfuggoseg/

https://www.healthline.com/health/runners-high#other-benefits

Nagy István

Nagy István

Sportpszichológus, szervezetfejlesztési és HR tanácsadó

Érdekel a sportpszichológia?

Kattints a további információkért!